Mikor megkapok a grafikustól egy-egy új layoutot a friss projektekhez, hajlamos kihagyni a commentezési / hozzászólási lehetőségek megrajzolását. Pedig hasonlóan a többi ezernyi apró (jelentéktelen) dologhoz, ez is egy olyan pontja a weblapnak, ami annak “sikerességét” hivatott szolgálni a maga módján.

Gondold csak el – ha ezernyi, apró dolog mind-mind tökéletesen végzi a maga feladatát, akkor mondhatjuk el, hogy egy weblap (vagy bármi más) rendben van, kész, működő rendszert alkot.

Nem kell lebecsülni tehát a hozzászólás űrlapját sem – az az igazság, hogy egy-egy űrlap egy apró weblapnak felel meg – sokszor nagyobb munka egy űrlapot elkészíteni, mint az azt befogadó teljes oldalt. Szerencsére a WordPress-ben remek pluginok segítik ezt a fejlesztést, így szinte csak az arculat kialakításának a leprogramozása maradt a feladatunk. Hogy mit lehet kihozni belőle? A teljesség igénye nélkül néhány példa:

Continue Reading »

A weblapok készítésénél az egyik óriási hátrány a print médiával szemben az volt, hogy nem nagyon lehetett a betűtípusokkal variálni.

Hiába volt nálad gyönyörű fontkészlet telepítve – hiába készítetted el azzal a weblapodat, nálad hiába néz ki minden gyönyörűen – ha a weblapodra látogatók számítógépén nincs az a fontkészlet telepítve, hát ott ette a fene. Pontosabban – van rá néhány viszonylag körülményes megoldás, hogy csatold a fontot a weblaphoz, így ha valaki azt böngészi, a fontkészletet is letölti a háttérben, és a maga gyönyörű valójában nézheti meg az oldaladat.

Persze nem mindenki profi webprogramozó, így nem várható el, hogy ki-ki a saját igényeinek megfelelő oldalt csak úgy összelökjön – beleértve ebbe a karakterkészlet csatolását.

Mostantól azonban erre mindenkinek lehetősége nyílik – aki az alapokkal már tisztában van. Hogyan?

Continue Reading »

Mostanában gyakran felmerülő probléma – készítek egy oldalt, de olyat, amit csak akkor látogathatnak meg, ha én irányítok oda látogatókat. Azaz ne jelenjen meg az oldalra mutató hivatkozás a wordpressre annyira jellemző “oldalak” felsorolásban.

Példa – a kajarikbela.hu oldal jobb felső sarkában felsorolt oldal-linkek (lásd a képen nyillal megjelölve).

A rendszerben elkészült még egy oldal, amit nem szeretnénk a főoldalon (és úgy általában) mutogatni senkinek, viszont elérhető kell legyen bárki számára. Mi a teendő?

Continue Reading »

Az előző bejegyzésem a Facebook-on egész szép párbeszédet szült – “melyik tartalomkezelő a kedvencem” témában.

A diplomatikus válasz ugye az, hogy bárkit is kérdeznének meg – mindig azt a rendszert fogják dicsérni, amelyik a megkérdezett kedvence lesz.

Leszögezem: nem ismerem a fizetős rendszereket – így csak az ingyenesen elérhető rendszerekről essék néhány szó.

A három király: WordPress, Drupal, Joomla, amikről csak jókat tudok mondani. Nincs jobb vagy rosszabb közöttük, csak népszerűbb és még népszerűbb .

Continue Reading »

Igen, újabb divathullám bontakozott ki – a sima e-bookok továbbbfejlődtek előfizetéses rendszerekké, melyek lényege: ne csak egyszer adjunk el infoterméket ügyfeleinknek, hanem egy havi előfizetésbe integrálva olcsóbban / több részletben többször. Így folyamatos, kalkulálható bevételre tehetünk szert.

A tengerentúlon erre már jóval korábban akadtak megoldásaok – onnan loptam én is egyet, aminek a segítségével a WordPress blogodat alakíthatod át ilyen előfizetéses rendszerré (membership site).

Continue Reading »

Outlook Express

Egy weblaphoz saját domainnel ellátott e-mail cím is dukál – akár több is, ha szükséges. Ezzel eddig nincs is semmi gond, a legtöbb tárhelyszolgáltatótól ezt megkapod.

Igen ám, de mit kezdj vele? Hogyan csatlakozhatsz a postafiókodhoz? Hogyan töltheted le a neked címzett leveleket és hogyan küldhetsz te leveleket?

Continue Reading »