Mikor megkapok a grafikustól egy-egy új layoutot a friss projektekhez, hajlamos kihagyni a commentezési / hozzászólási lehetőségek megrajzolását. Pedig hasonlóan a többi ezernyi apró (jelentéktelen) dologhoz, ez is egy olyan pontja a weblapnak, ami annak “sikerességét” hivatott szolgálni a maga módján.

Gondold csak el – ha ezernyi, apró dolog mind-mind tökéletesen végzi a maga feladatát, akkor mondhatjuk el, hogy egy weblap (vagy bármi más) rendben van, kész, működő rendszert alkot.

Nem kell lebecsülni tehát a hozzászólás űrlapját sem – az az igazság, hogy egy-egy űrlap egy apró weblapnak felel meg – sokszor nagyobb munka egy űrlapot elkészíteni, mint az azt befogadó teljes oldalt. Szerencsére a WordPress-ben remek pluginok segítik ezt a fejlesztést, így szinte csak az arculat kialakításának a leprogramozása maradt a feladatunk. Hogy mit lehet kihozni belőle? A teljesség igénye nélkül néhány példa:

Chi Garden

Minta: egy blogpostjuk hozzászólással

Design Disease

Minta: egy blogpostjuk hozzászólással

Bubble SSOC

Minta: egy blogpostjuk hozzászólással

Radium Labs

Minta: egy blogpostjuk hozzászólással

WP Designer

Minta: egy blogpostjuk hozzászólással

Mono Moda

Minta: egy blogpostjuk hozzászólással

Coda Coza

Minta: egy blogpostjuk hozzászólással

I Love Colors

Minta: egy blogpostjuk hozzászólással

Jason Bradbury

Minta: egy blogpostjuk hozzászólással

Productive Dreams

Minta: egy blogpostjuk hozzászólással

Cosmic Diary

Minta: egy blogpostjuk hozzászólással

Magyarokat keresek!!!!

Ha szörfözgetés közben találkoztál kreatív, szép, MAGYAR nyelvű hozzászólást biztosító űrlappal, lökd ide a linket néhány baráti szó kíséretében, lássuk milyen a magyar piac.

A weblapok készítésénél az egyik óriási hátrány a print médiával szemben az volt, hogy nem nagyon lehetett a betűtípusokkal variálni.

Hiába volt nálad gyönyörű fontkészlet telepítve – hiába készítetted el azzal a weblapodat, nálad hiába néz ki minden gyönyörűen – ha a weblapodra látogatók számítógépén nincs az a fontkészlet telepítve, hát ott ette a fene. Pontosabban – van rá néhány viszonylag körülményes megoldás, hogy csatold a fontot a weblaphoz, így ha valaki azt böngészi, a fontkészletet is letölti a háttérben, és a maga gyönyörű valójában nézheti meg az oldaladat.

Persze nem mindenki profi webprogramozó, így nem várható el, hogy ki-ki a saját igényeinek megfelelő oldalt csak úgy összelökjön – beleértve ebbe a karakterkészlet csatolását.

Mostantól azonban erre mindenkinek lehetősége nyílik – aki az alapokkal már tisztában van. Hogyan?

Persze, hogy ezt is a Google-nak köszönhetjük

Ha ellátogatsz a Google Font Preview Google-nél megszokott egyszerű kezelőfelülettel találkozhatsz:

Mi a teendőd? Szépen sorban:

1. Preview ablak – ahol az éppen beállított paraméterek adta eredményt nézheted meg.
2. Beállítások – itt választhatod ki a betűtípust, ami gondolom folyamatosan bővülni fog. Itt szabadon felhasználható betűtípusokat találsz – a Google-t ismerve biztos lesz majd egy fizetős szekció is. Most pillanatnyilag minden free, hát válassz egyet, ami tetszik. A betűtípus kiválasztása mellett megadhatod annak VALAMENNYI CSS stílusparaméterét, beleértve a CSS3-as shadow effektet is!
3. A kódablakban találhatod a CSS hivatkozást (ez az első sora a kódnak, amit weblapod fejrészébe kell beilleszteni), valamint egy, a BODY elemhez rendelt formázási beállítást, amit lényegében a weblapod bármelyik eleméhez hozzárendelhetsz.

A weblapod arculatának már-már tnyleg csak a fantáziád és egy kicsi jó ízlés szabhat határt. Ha azonban a felsorolás 3. pontja kezdett kínaiba menni, ne aggódj – milliónyi ingyenes HTML képzést találhatsz az Interneten, ahol az alapokat elsajátíthatod, merthogy ehhez többre nincs is szükség. Ha pedig mással készíttetnél weblapot – kérj bátran extra karaktereket, tudd, hogy ez már nem lehet akadály. Illetve mégis lehet az – a magyar ékezetekkel ezer százalék, hogy gondok lehetnek, azt érdemes tesztelni, vagy a formázandó címsoraidban ne használj ékezeteket .

Ha szerinted hasznos a cikk, kérlek like-old, és csiripeld el barátaidnak! Kérdés, kérés, kiegészítés esetén szólj hozzá!

Mostanában gyakran felmerülő probléma – készítek egy oldalt, de olyat, amit csak akkor látogathatnak meg, ha én irányítok oda látogatókat. Azaz ne jelenjen meg az oldalra mutató hivatkozás a wordpressre annyira jellemző “oldalak” felsorolásban.

Példa – a kajarikbela.hu oldal jobb felső sarkában felsorolt oldal-linkek (lásd a képen nyillal megjelölve).

A rendszerben elkészült még egy oldal, amit nem szeretnénk a főoldalon (és úgy általában) mutogatni senkinek, viszont elérhető kell legyen bárki számára. Mi a teendő?

Fontos!

Lazaságból minden biztonsági kockázatra fittyet hányva “on-the-fly”, az on-line rendszerben végzem el a core php módosításokat. Fontos tudnod, ha így teszel, és akár egy vesszőt is elnézel, akkor a rendszered összeomolhat! Csak akkor tedd ezt, ha teljesen biztos vagy a dogodlban – én az vagyok, mégis parázok egy kicsit .

Ha tiszta kezdő vagy, érdemes helyi, local szerveren tesztelned a működést – kisebb segítség itt: http://hun2.org/blog/teljes/ne_rontsd_el/, illetve itt: http://hun2.org/blog/teljes/ne_rontsd_el2/

Mielőtt belepiszkálnánk a rendszerbe, szükségünk van az oldal azonosítójára – ezt megtalálod a szerkesztés nézetben (amikor az oldaladat éppen szerkeszted) – mondjuk a böngésződ címsorában (a post változó értéke, &post=”xxxx”):

Ha kész a bejegyzés, akár közzé is tehetjük – néhány percig lesz csak látható a menüsorban, hamar ki lehet pakolni onnan.

Milyen linken érhető el mégis az oldal? Még mindig a szerkesztés résznél találod az oldal címe alatt a közvetlen linket:

Előkészületek kipipálva, Action!

A sablonod szerkesztéséhez kattints a Megjelenés / Szerkesztő menüpontra:

Ezt követően – jobb oldalt a sablonok listájából válaszd ki a fejlécet:

Illetve ebben az esetben a Fejlécre van szükségünk, mert itt van az oldalak listája. Hogy pontosan hol? Keress egy ilyen szövegrészt a fejrész forrásában: <?php wp_list_pages('title_li='); ?>

Ez a rövid kis forráskód nem csinál egyebet, csak kilistázza az összes oldal linkjét, méghozzá HTML felsorolásként. Van egy paramétere, amivel kizárhatunk a listából egyes oldalakat (hát éppen erre lenne szükségünk).

Ez a paraméter pedig az exclude.

Mivel már van egy paraméter hozzácsatolva a template TAG-hez (a title_li), ezért ahhoz hozzá kell fűzzük az újabb paramétert egy & kapcsolóval, valahogy így:<?php wp_list_pages('title_li=&exclude=2403'); ?> – ahol az exclude értéke az oldalunk azonosítója lesz, amit a legelején kilestünk a böngésző címsorából.

Mentsd a szerkesztés módosításait, kész vagy. Az oldalad elérhető a közvetlen link segítségével, mégsem lesz kilistázva a főoldalon a többi linkkel.

Ha akad hasonló problémád, a hozzászólásoknál jelezd!

Az előző bejegyzésem a Facebook-on egész szép párbeszédet szült – “melyik tartalomkezelő a kedvencem” témában.

A diplomatikus válasz ugye az, hogy bárkit is kérdeznének meg – mindig azt a rendszert fogják dicsérni, amelyik a megkérdezett kedvence lesz.

Leszögezem: nem ismerem a fizetős rendszereket – így csak az ingyenesen elérhető rendszerekről essék néhány szó.

A három király: WordPress, Drupal, Joomla, amikről csak jókat tudok mondani. Nincs jobb vagy rosszabb közöttük, csak népszerűbb és még népszerűbb .

A népszerűségi lista pedig folyamatosan változik – éppen attól függ, hogy ki csinálja a felméréseket. A CMSWire honlapjáról tölthető le a top20 ingyenes CMS rendszerről a 2009-es nagy összefoglaló (közel 100 oldal!).

Hát ha a népszerűséget a letöltések számával próbáljuk összekapcsolni, akkor a WordPress az idén csúnyán elhúzott társaitól. A táblázat az átlagos heti letöltések számát mutatja:

A népszerűség mércéje lehet azonban az is, hogy pillanatnyilag melyik rendszert hányan használják? 520 válasz érkezett be erre a kérdésre az eredmények százalékos eloszlását a következő diagram szemlélteti:

A 100 oldalas jelentésben még sok-sok meglepő és érdekes grafikont találhatsz – érdemes megnézni / elolvasni az egészet. A cikk végére még egyet mutatnék meg – ez pedig azt szemlélteti, hogy az egyes rendszereket kipróbálók / használók milyen benyomásokat szereztek a rendszer használata közben. Erre a kérdésre 622 válasz érkezett, az eredmény pedig::

Saját vélemény

Szerencsére mindhárom rendszert kipróbálhattam – közülük kettővel éles rendszereket is készítettem már megrendelésre. Bármilyen feladat is volt velük – mert ugya a natúr rendszer az kevés, extra igényeket nem elégíthet ki – mindíg találtam megoldást, segítséget. A három rendszer mégis különbözik – és emiatt tetszik / nem tetszik a felhasználóknak.

Amit tapasztaltam – ha megrendelésre készítek oldalt, általában konkrét kéréssel keresnek meg – megmondják, hogy milyen rendszert szeretnének. Hogy mi alapján döntenem, nem tudom és ha nagy szükség nincs rá , nem is harcolok velük emiatt, mert arra, amire használják a rendszert természetesen maximálisan megfelel az általuk választott.

Ha te nem tudsz dönteni, akkor egy kis segítség:

Drupal

A három közül a legszöszmötölősebb szerintem. Egy cikk kényelmes szerkesztéséhez ennél a rendszernél kell a legnagyobb meló előtte. Ezt persze a felhasználó már nem látja – ő már kész, használható és könnyen tanulható rendszert kap kézhez. Ha használat közben még jönnek az igények, akkor szintén nehezebb azt megvalósítani, mint a WP esetében például.

Ha nem csupán mezei szinten használod a rendszert, hanem képes vagy modulok telepítésére esetleg kisebb kontárkodásokra is, akkor egy nagyon rugalmas, a végletekig variálható rendszerbe szerethetsz bele.

Joomla

Rettentően összetett tartalomkezelő rendszer. Egy hírportált készítettem vele. A programozása megszokható, telepítése viszonylag könnyű , azonban sok hibás modullal találkoztam, valamint az ingyen letölthető sablonok is okoztak galibákat.

Ha ezt a rendszert szeretnéd használni, akkor itt kell a legtöbbet tanulnod – hiszen a felhasználó szintjén a cikkek – kategóriák olyan mértékben variálhatók, ami más rendszereknél csak programozással oldható meg. Atanulásért cserébe azonban alig lesz szükséged fejlesztői beavatkozásokra. Ha nehezen tanulsz, akkor viszont szenvedni fogsz vele, sőt komoly hibákat is okozhatsz a működésében.

WordPress

A három közül a legegyszerűbb rendszer. Tanulnod sem kell szinte. Beállítás után fél óra ismerkedés és már mindent tudsz róla.

Az extra igények 80-90 % -ban kielégíthetők egy-egy bővítmény telepítésével, minimális programozással. Szóval ha a magad ura szeretnél lenni, inkább ezt a rendszert tudom ajánlani.

Az arculati sablonok tekintetében is messze jobban el van látva mint társai.

Az egyszerűségnek azonban ára van – ez a rendszer elsősorban blogolásra alkalmas, én másra nem is használtam eddig.

Hírportálokhoz, összetett oldalakhoz drupal / joomla véleményem szerint jobb választás, bár folyamatban van egy céges weboldal projektem, amit wordpressben készítek el annak ellenére, hogy 30-40 oldalas lesz és blogoláshoz egyenlőre nem fogják használni. Majd beszámolok az eredményekről.

Igen, újabb divathullám bontakozott ki – a sima e-bookok továbbbfejlődtek előfizetéses rendszerekké, melyek lényege: ne csak egyszer adjunk el infoterméket ügyfeleinknek, hanem egy havi előfizetésbe integrálva olcsóbban / több részletben többször. Így folyamatos, kalkulálható bevételre tehetünk szert.

A tengerentúlon erre már jóval korábban akadtak megoldásaok – onnan loptam én is egyet, aminek a segítségével a WordPress blogodat alakíthatod át ilyen előfizetéses rendszerré (membership site).

Beállítások

Technikailag beállítani nem nagy kunszt – egy plugin (bővítmény) telepítésére és bekapcsolására van csupán szükség. Ezt a plugint a memberwing oldaláról töltheted le.

Még szerencse, hogy – az alap szemlélethez hűen – van ingyenes verziója is, ami bár túl sok opciót nem engedélyez, de a segítségével akár négy előfizetéses szintet is hozzárendelhetünk cikkeinkhez.

Mivel én nem használom jelenleg ezt a bővítményt, az egyik ügyfelem oldalán mutatom be a működését. Az alap koncepció nagyon egyszerű! A wordpress admin felületén a beállítások dobozban találod meg a MemberWing plugin linkjét – kattints rá!

A beállítások ablak hirtelen összetettnek tűnhet – de most nem használunk minden opciót, csak néhány dolgot állítunk be. Az első – a weblapunk domain-nevének megadása:

Ez gondolom nem nehéz – éppen ezért szoktam én megcsinálni azokon az oldalakon, ahova telepítem a bővítményt .

Egy másik fontos dolog: meg kell írd azt a szöveget, ami az előfizetéses tartalom helyett jelenik meg a mezei felhasználók számára. Ez a Premium Content Message opció a beállítások oldal alsó részén található meg:

Ez az üzenet teljes HTML – CSS formázásban pompázhat, lehetőségeid korlátlanok – illetve csupán tehetséged és fantáziád szabhat határokat.

Az itt megjelenített üzenetben érdemes egy linket is betenni – egy olyan oldalra mutatva, ahol a, felvehetik veled a kapcsolatot b, esetleg rendelést adhatnak le az előfizetésre.

A Béla honlapján egyszerűen belinkeltem a Kapcsolat oldalt, ott üzenhetnek a leendő előfizetők. Tudom, ez nem egy teljesen jó megoldás, igazság szerinte lehetővé kell tenni rögtön egy rendelés leadását – majd kialakul, pofozgatjuk folyamatosan a rendszert.

A Premium Content Message alatt találhatod a Welcome new member email message dobozát. Ide azt az üzenetet kell beírnod, amit akkor kap meg egy előfizetőd, ha engedélyezted neki a prémium tartalmak elérését. Tehát neked csak egy kattintás és az előfizetőd eléri a rejtett tartalmat és erről egy email értesítőt is kap.

Az Update Settings gombra kattintva véglegesítheted a beállításokat.

Bejegyzések szerkesztése

A beállítások után szólni kellene azoknak a bejegyzéseknek, amiket prémium tartalommal ruházunk fel. Ez nem olyan komoly munka – de mindenképpen rád vár.

Ahogy az elejéntisztáztuk – négy szintű előfizetést különböztethetsz meg, ezek rendre: Bronze, Silver, Gold, Platinum.

Tegyük fel, hogy egyenlőre csak egy előfizetési szintet használunk – ez pedig a Bronze. A bejegyzés szerkesztése ugyanúgy történik, mint egyébként – írunk, írunk – és ott, ahol azt szeretnénk hogy álljon meg a menet, tovább csak az előfizetők olvashassanak, be kell tenni a cikk szövegébe egy {+} jelölőt.

Ha több előfizetési szintet is használni szeretnénk, ettő annyiban térünk el, hogy a Silver szint jelölője: {++}, a Goldé : {+++} a Platinum pedig {++++}.

Egy példa a Silver kategóriás bejegyzés szerkesztésére (HTML formátumban kell írnod a bejegyzést, nem pedig vizuális módban):

Letesztelni úgy tudod a rendszert, ha kijelentkezel – hiszen amíg adminisztrátor jogokkal be vagy jelentkezve, nincsenek előtted rejtett részek. Jelentkezz ki tehát, és a rejtett cikkek bevezetőit így fogod látni:

Szuper ugye? Akit érdekel, vegye fel veled a kapcsolatot – ill. ha már előfizető lenne, jelentkezzen be meglévő wordpress accountjával, hogy tovább olvashasson.

Hogyan válik egy regisztrált tagból előfizető? Ez az utolsó kérdés, ami megválaszolatlan maradt – de nem sokáig.

Felhasználók kezelése

Adminisztrátorként minden jogod megvan a felhasználók adatainak szerkesztésére ill. akár új felhasználók létrehozására is. Mindegy, hogy éppen melyik lehetőséget választod – a plugin telepítése után a felhasználókhoz már nem csak az alap szerepköröket rendelheted hozzá, hanem a memberwing által támogatott szerepeket is. A példában én egy bronz tagot hoztam létre:

Természetesen – ahogy itt jóváhagyod a változásokat, a kiválasztott szerencsés felhasználó automatikusan kap egy e-mail értesítőt a változásokról.

Folytatás

Ezek voltak az alap funkciók. Mire elég? Rejtetté tehetsz bizonyos tartalmakat a WordPress blogodon – az elérés feltétele az, hogy valaki jelezze (akár egy egyszerű kapcsolat űrlap segítségével) hogy taggá kíván válni. Erre te válaszolhatsz: mik a feltételek, hova utaljon és mennyit .

Amint az utalás / befizetés megérkezett, hozzárendelsz a felhasználóhoz egy előfizetési szintet (a példában csak a bronze beállítást mutattam be), és mindenki boldog.

Azonban elő kell készíteni mindent, pontosan megtervezni, hogy hogyan tartod nyilván az előfizetőidet – ki mikor, mennyit fizetett és meddig érvényes a hozzáférése. Ezt így a rendszer nem tudja követni, nincs leautomatizálva. Javaslom erre egy Google spreadsheet megnyitását és ott táblázatos formában szépen adminisztrálhatod ezeket az ügyeket.

Outlook Express

Egy weblaphoz saját domainnel ellátott e-mail cím is dukál – akár több is, ha szükséges. Ezzel eddig nincs is semmi gond, a legtöbb tárhelyszolgáltatótól ezt megkapod.

Igen ám, de mit kezdj vele? Hogyan csatlakozhatsz a postafiókodhoz? Hogyan töltheted le a neked címzett leveleket és hogyan küldhetsz te leveleket?

A mail accountod felhasználásával érdemes egy e-mail klienst beállítanod, hogy a levelezésedet könnyen, gyorsan, egyszerűen lerendezd mindörökre.

Két lehetőséged van:

• Desktop klienst használsz, azaz a gépedre telepített levelező programot a feladat ellátására
• On-line levelezőt állítasz szolgálatba.

Bár én inkább a második módot kedvelem, a legtöbb ügyfelem desktop alkalmazást használ – amivel egyébként szintén nincs semmi gond, olyannyira nincs, hogy egy ilyen rendszeren mutatom meg, hogyan állíthatod be a lavelezést egy, a tőlünk kapott accounttal.

A kliens

Jelenleg a PC világában, az általános felhasználók körében legnépszerőbb operációs rendszer, az MS Windows beépített könnyűsúlyú levelezőkliense az Outlook Express. Amelyik gépre a Windows telepítve van, azon ez a levelező kliens is megtalálható anélkül, hogy azt külön telepíteni kellene.

Nem keverendő össze az MS Outlookkal, ami az Office csomaghoz tartozik és a levelezésen kívül más egyéb funkciókat is ellát. Az Outlook Express parancsikonja:

Az első indítás

Ha még egyáltalán nem használtad az Outlook Express-t, akkor az első indításkor rögtön kéri, hogy állíts be egy postafiókot a működéséhez.

A beállításhoz a következő adatokra lesz szükséged (a tárhelyszolgáltatódtól / internetszolgáltatódtól kell kérned őket):

• e-mail címed
• felhasználói neved
• jelszavad
• levelező kiszolgáló címe

Nézzük végig, mit hova kell beírj! Az első indításkor megjelenő első párbeszédablakba a saját neved fog kerülni (ez lényegében lehet bármi, független a postafiók működésétől, ezt az adatot neked kell kitalálni. Az itt megadott név az általad küldött levelek feladójaként lesz megjelenítve:

A neved beírása után kattints a Tovább gombra!

A következő ablakban az e-mail címedet kell megadnod. Ez az a cím, ahova küldhetik a neked szánt leveleket:

Az e-mail címed megadása után szintén kattints a Tovább gombra!

A harmadik ablakban meg kell add az e-mail kiszolgálókat. Ha nálunk van a tárhelyed, akkor ez mindként kiszolgáló (POP3, SMTP) esetében mail.tedomained.hu lesz (feltéve, ha .hu végződésű domained van):

Ha ezzel is megvagy, újra kattints a Tovább gombra!

A következő ablakban a levelezési fiókod belépési adatait kell megadd. A fióknév általában az e-mail címed lesz, a jelszavad szintén a szolgáltatódtól kell kérned, vagy éppen te adtad meg:

A login adatok megadása után szintén Tovább. Az utolsó ablakban már túl nehéz feladatod nincs, kattints a Befejezés gombra!

Ezzel azonban még nem vagy kész, hiszen a legtöbb esetben szükséges egy kis finomhangolás is. Így van ez a mi esetünkben is.

Finomhangolás

… illetve ha nem ez lenne az első fiókod

Kattints az Eszközök / fiókok… menüpontra! Egyébként itt kell kezdened a beállítást akkor, ha az Outlook Express-ben már van beállítva postafiók, és indításkor nem kínálja fel a lehetőséget az új fiók létrehozására.

A fiókok ablakában a felső lapfülek közül válaszd ki a Levelezés feliratút! Itt láthatod az előbb beállított postafiókot.

Ha már volt postafiókod beállítva, és még csak most kezded el ezt az egészet, akkor itt kattints a Hozzáadás / Levelezés… gombra, egyébként ha az első indításkor állítottad be az új postafiókodat, kattints a Tulajdonságok gombra (jó, ha előtte ki van jelölve a módosítani kívánt postafiók).

A postafiók Tulajdonságai ablak első, Általános feliratú lapjának mezői:

• Postafiók információk (legelső beviteli mező): itt adhatod meg (ha most hozol létre új postafiókot) illetve módosíthatod (ha már egy létező fiók adatait szerkeszted) a postafiók nevét. Nagy jelentősége nincs. Ha több postafiókot kezel a kliensek, akkor ez alapján a név alapján tudsz különbséget tenni közöttük.
• Felhasználói információk: ami fontos az a név, ez jelenik meg feladóként, valamint az e-mail cím mező – értelemszerűen töltsd ki mindkettőt (ha szerkeszted az előbb létrehozott fiókot, ezt nem kell bántani).

A következő lapfül (Kiszolgálók) dolgai sokkal-sokkal fontosabbak. A mi szolgáltatásunk esetében ezen áll vagy bukik a kapcsolat sikere, szóval most figyelmesen olvass!

Szóval a nagyon fontos dolog: legyen kipipálva az “A kiszolgáló hitelesítést igényel” szöveg előtti jelölőnégyzet! Erre azért van szükség, mert a kiszolgáló tényleg hitelesítést igényel. Ha a pipát odatetted, akkor kattints át a Speciális lapfülre!

A speciális lapfülön szintén fontos tennivalód van, itt is figyelj! Itt a Kimenő levelek (SMTP) portját kell 26-osra módosítanod.

Ha ezzel is megvagy, kattints az OK gombra, majd a Postafiókok ablakon a Bezárás gombra!

Kész vagy!